Mohácsi látnivalók

A Zsolnay Kulturális Negyed hagyományokon alapuló, de ízig-vérig mai, modern komplexum és élettér. Látogatható a Zsolnay-múlt: Gyugyi László gyűjteménye a millennium és a szecesszió korszakának termékeit vonultatja fel, megtekinthető a Család- és Gyártörténeti Kiállítás, valamint eredeti pompájában a Zsolnay Mauzóleum, a Zsolnay család nyughelye, ahol 42 oroszlán őrzi az eozin titkát. A Zsolnay Kulturális Negyed egyben egy olyan multifunkcionális hely, ahol koncertek, színházi előadások, és egyéb produkciók is helyet kapnak.

Pécs város római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A feltárt leletegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak korakeresztény temetkezési építészetét és művészetét. A magyarországi világörökségi helyszínek közül a pécsi ókeresztény temető az egyetlen, amely kultúrtörténeti kategóriában nyert felvételt az UNESCO világörökségi listájára.

A Mecsek hegyei természeti kincsekben és épített látnivalókban gazdagítja a látogatók élményét. A Pintér-kert, az Állatkert a Tettyei Mésztufa-barlang a Mecsek lábánál ajánlott kirándulóhelyek. A TV-torony egyedülálló panorámát nyújt mindenkinek, aki bírja a magasságot. És ha van kedve, akkor Tv-toronyból egy rövid túrával elérhető a Mandulás kirándulóhely az Állatkert szomszédságában.

A kulturális sokszínűségéről és 2000 éves történelméről híres megyeszékhely csupán fél óra autóúttal elérhető Mohácsról az M60-as autóúton. Egész napos kikapcsolódást nyújt a belváros komplexitása. Mindenképp ajánlott az alábbi látnivalók megtekintése:

Mohács büszkesége a hat napon át tartó télűző népszokás, a Busójárás, melyet az Unesco 2009-ben az emberiség szellemi kulturális örökségének nyilvánított.  A városközpontban létrehozott Busóudvar komplexum célja, hogy az érdeklődők az év minden napján megismerhessék a több évszázados farsangi népszokást, ízelítőt kapjanak annak páratlan hangulatából.  Látogatóink a Busóudvar látványműhelyeiben betekintést nyernek a rendezvényhez kapcsolódó helyi kézművesek tevékenységébe is.

Szolgáltatások:

• a Busójárás interaktív múzeumának megtekintése tárlatvezetéssel,         
• időszaki kiállítás,     
• kézműves kirakodóvásár    
• népi kézműves termékek ajándékboltja
• étterem Mohács tradicionális ételeivel 

A mohácsi műemlék vízimalom azon kevés malmok egyike, melyben ma is kövekkel történik az őrlés. A malom gyűjteménye kipróbálható eszközökön keresztül mutatja be a gabona feldolgozás fejlődését az őskortól napjainkig.  A malomporta különlegessége egy, a világon egyedülálló, emberi erővel működő taposómalom-gépezet.   

Programlehetőségek:

• a vízimalom működés közbeni megtekintése
• őrlés-
• malomtörténeti- és zsákkiállítás 
• kemencés lepénysütés
• a taposómalom bemutatása, kipróbálása 
• a mészégető kemence megtekintése 

Mohács egyik legmeghatározóbb épülete a Széchenyi tér déli oldalán álló Csatatéri Emléktemplom, vagy más néven Fogadalmi templom. A tragikus kimenetelű Mohácsi Csata (1526), valamint a vidék felszabadulását eredményező II. mohácsi csata hőseire emlékező műemlék alapkövét az ütközet 400. évfordulójának évében, 1926-ban helyezte el Zichy Gyula kalocsai érsek.  A bizánci stílusú épületet Árkay Bertalan budapesti műépítész tervezte. A templom alapjába 3.000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza udvarából vett egy-egy kilogrammos "emlékföld"- csomagot helyeztek el, ez az élni akarást, összefogást és a testvéri szeretetet szimbolizálja. Az 1940-ben felszentelt templom kupolája 30 méter magas és 20 méter széles, alapterülete 1227 négyzetméter és egyszerre 3600 főt képes befogadni.   A padlózat mozaiklapjainak színe a véres csatateret jelképezi. A padok között elnyúló fekete kereszt a másfél évszázados harcok, szenvedések szimbóluma a körülötte elhelyezett 15 fehér kereszttel együtt. A templomot övező árkádsor ölelésében áll a Varga Imre szobrászművész által készített, II. Lajos királynak és a csata hőseinek emléket állító szoborkompozíció.

Az 1526. augusztus 29-én lezajlott tragikus kimenetelű Mohácsi Csata hőseinek állít emléket a Mohács és Sátorhely között létesített Mohácsi Nemzeti Emlékhely, ahol méltó módon kerül bemutatásra a mohácsi csata előzménye, az ütközet lefolyása és annak következményei. Az épület kilátószintje lehetőséget biztosít a sírkert virágszirmot mintázó kialakításának „madártávlatból” történő megszemlélésére. Az épület földalatti részében különleges kiállítótér kapott helyet, ahol a csatával kapcsolatos bemutató tekinthető meg. A látogató mintha egy régészeti ásatáson venne részt, úgy láthatja a földben rejlő kincseket, fegyvermaradványokat. A legkorszerűbb, interaktív módszerek alkalmazásával ismerhető meg a csatához vezető folyamat, az ütközet lefolyása és az azt követő tragikus események sora. A kiállítás egyszerre hagyományos és formabontó. Grandiózus kísérlet arra, hogy a régészeti leletek, a magyar, valamint török források együttes bemutatása során a látogatók számára kézzel fogható valósággá, átélhető történeti élménnyé váljon a mohácsi csata.